A Renault kínálatában a Symbioz köztes összekötő szerepet tölt be a Captur és az Austral között, és elsősorban tágassággal és használhatósággal büszkélkedhet.
A Renault egy meglehetősen egyszerű receptet követett az új Symbiozhoz. Elvették a Captur elejét, kölcsönözték a hibrid hajtástechnológiáját, és további tizennyolc centiméterrel sokkal hasznosabbá tették. Egyszerűen hangzik, de rövid, de részletes tesztünk megmutatta, hogy ez nem teljesen így van, hiszen a Symbioz lényegesen kevesebbet oszt meg a Capturral, mint amennyit a megjelenése sugall. Az tény, hogy a Captur és a Symbioz a szélvédőig teljesen egyforma, de - legalábbis külsőre - a hasonlóságok ezzel véget is érnek. Az oldalprofil a hosszabb ajtók miatt némileg élesebb dizájnvonásokat kapott, de a legnagyobb különbséget a Capturhoz képest a hátsó rész jelenti, ami teljesen új. A Renault legújabb formanyelvének stílusában a hátsó fényszórók keskenyek és meglehetősen élesek lettek, alattuk függőleges rovátkák, amelyek nem szolgálnak gyakorlati célt, viszont erőteljesebbé teszik a hátsót.

A belső térben, pontosabban a csomagtartóban leginkább hátul érezhetőek a különbségek. A Symbioz 434 literes csomagtérrel büszkélkedhet a leghátsó üléspaddal, ami nagyon észrevehetően 140 literrel több, mint a Captur. Maga a csomagtartó nyílása is megfelelő alakú, így nagyon egyszerű a bepakolás. Hiába bújt meg a hibrid rendszer akkumulátora a csomagtartó alatt, a Renault mégis talált helyet egy pótguminak, ami manapság ritkaságnak számít, de vészhelyzetekben felbecsülhetetlen kiegészítő. A hátsó pad tizenhat centivel könnyedén előretolható, ami jelentősen megnöveli a csomagteret, ugyanakkor jelentősen behatol a hátsó sorban ülők számára. Ám a padot a leghátsó helyzetbe tolva rendkívül kellemes az élet a második sorban, hiszen bőven van benne hely, ráadásul az ablakok még valamivel nagyobbak is, mint testvérmodelljén, a Capturon, így a térérzet még kiterjedtebb.

Az első üléssorban a munkakörnyezet pontosan ugyanaz, mint a Capturban, tehát ugyanaz érvényes, mint ahogy már írtuk utunk Prekmurjén keresztül Capturral. A Google platformon található infotainment felület, valamint a belső tér általános ergonómiája és kényelme, valamint az idegesítő My Safety rendszerek kikapcsolására szolgáló gomb ezért dicséretre méltó. Minket csak a telefon induktív töltőfelületének helyzete zavart, ami a lebegő automata váltókar miatt némileg rejtett. A Symbioz utastere azonban összességében nagyon kellemes, a kényelmes ülések pedig még könnyebbé teszik a volán mögötti időtöltést.



















A cikk írásakor a Symbioz még csak egy motoros változatban érhető el, mégpedig a Clio és Capturból jól ismert öntöltő hibriddel, 145 lóerős összteljesítménnyel, ami az idő múlásával semmivel sem lett egyszerűbb. Az alap egy 1,6 literes, 94 LE-s négyhengeres motor, amely négyfokozatú automata sebességváltóhoz kapcsolódik. Mivel a hőmotor tengelykapcsoló hiányában nem tud magától beindulni, elsődlegesen generátor szerepét tölti be, biztosítva, hogy az indítást mindig a villanymotor adja. Az akkumulátor relatíve kicsi, 1,2 kWh, de a kis kapacitás ellenére kisebb sebességnél a Symbioz az út jelentős részét képes megtenni kizárólag árammal, ami a fogyasztásban is meglátszik. Rövid tesztünkön a fogyasztás zökkenőmentesen 5,1 liter volt száz kilométerenként, ami az autó méretét tekintve kiváló eredmény. Az eredményt mindenképpen segítette a B vezetési mód, amely az elektromos járművekhez hasonlóan (majdnem) egy pedálon történő vezetést tesz lehetővé, és fő célja, hogy a fékezés során elvesztett energiát minél nagyobb mennyiségben visszaadja az akkumulátornak. Maga a hajtáslánc többnyire példásan és észrevétlenül működik, csak időnként kezd hirtelen felpörögni a belső égésű motor, hogy feltöltse az akkumulátort, és azt az illúziót keltve a sofőr, hogy túl alacsony fokozatban vezet, pedig ez nem így van. Az erő is bőven van benne, így a Symbioz soha nem érzi magát alulmaradtnak.
A platformtestvérhez képest a vázban is elég szembetűnőek a különbségek, ugyanis a Capturhoz képest valamivel inkább a kényelemre van igazítva. Egyenetlen szlovén regionális útjainkon kiválóan tompította az ütéseket, ahogy azt a francia autóktól megtanultuk. Valójában azt vettük észre, hogy a Symbioz magasabb szintű kényelemről tanúskodik, mint a Captur. A kormányszerkezet városi vezetéshez vagy regionális utakon nyugodt vitorlázáshoz is kellemes, de el kell ismerni, hogy a Symbioz sport üzemmódban is a mértékletességet részesíti előnyben, mint a dinamikát.

A lényeg: a Symbioz egy kényelmes, gazdaságos, jól felszerelt és mindenekelőtt tágas autónak bizonyult, ami tulajdonképpen mindaz, amit egy családi autóban keresünk. Ezért a Symbioz meglehetősen racionális választásnak tűnik családi használatra. Hibrid hajtásláncával azokat is meggyőzi, akik elektromos vezetésre vágynak, de még nem állnak készen az elektromos járművekhez kapcsolódó összes kábellel és töltéssel. A belépő szintű, Techno felszereltségű Symbioz árát 30.990 XNUMX euróban határozzák meg, de egy olyan kiegészítőért, mint amilyen a teszten volt, további kétezer euróval többet kell fizetni.
A GÉPJÁRMŰ TESZTÉT A CÉG LEHETŐSÉGÉRE TETTÉK
