A Renault kínálatában a Symbioz köztes összekötő szerepet tölt be a Captur és az Austral között, és elsősorban tágassággal és használhatósággal büszkélkedhet.
A Renault egy meglehetősen egyszerű receptet követett az új Symbiozhoz. Elvették a Captur elejét, kölcsönözték a hibrid hajtástechnológiáját, és további tizennyolc centiméterrel sokkal hasznosabbá tették. Egyszerűen hangzik, de rövid, de részletes tesztünk megmutatta, hogy ez nem teljesen így van, hiszen a Symbioz lényegesen kevesebbet oszt meg a Capturral, mint amennyit a megjelenése sugall. Az tény, hogy a Captur és a Symbioz a szélvédőig teljesen egyforma, de - legalábbis külsőre - a hasonlóságok ezzel véget is érnek. Az oldalprofil a hosszabb ajtók miatt némileg élesebb dizájnvonásokat kapott, de a legnagyobb különbséget a Capturhoz képest a hátsó rész jelenti, ami teljesen új. A Renault legújabb formanyelvének stílusában a hátsó fényszórók keskenyek és meglehetősen élesek lettek, alattuk függőleges rovátkák, amelyek nem szolgálnak gyakorlati célt, viszont erőteljesebbé teszik a hátsót.
A belső térben, pontosabban a csomagtartóban leginkább hátul érezhetőek a különbségek. A Symbioz 434 literes csomagtérrel büszkélkedhet a leghátsó üléspaddal, ami nagyon észrevehetően 140 literrel több, mint a Captur. Maga a csomagtartó nyílása is megfelelő alakú, így nagyon egyszerű a bepakolás. Hiába bújt meg a hibrid rendszer akkumulátora a csomagtartó alatt, a Renault mégis talált helyet egy pótguminak, ami manapság ritkaságnak számít, de vészhelyzetekben felbecsülhetetlen kiegészítő. A hátsó pad tizenhat centivel könnyedén előretolható, ami jelentősen megnöveli a csomagteret, ugyanakkor jelentősen behatol a hátsó sorban ülők számára. Ám a padot a leghátsó helyzetbe tolva rendkívül kellemes az élet a második sorban, hiszen bőven van benne hely, ráadásul az ablakok még valamivel nagyobbak is, mint testvérmodelljén, a Capturon, így a térérzet még kiterjedtebb.
Az első üléssorban a munkakörnyezet pontosan ugyanaz, mint a Capturban, tehát ugyanaz érvényes, mint ahogy már írtuk utunk Prekmurjén keresztül Capturral. A Google platformon található infotainment felület, valamint a belső tér általános ergonómiája és kényelme, valamint az idegesítő My Safety rendszerek kikapcsolására szolgáló gomb ezért dicséretre méltó. Minket csak a telefon induktív töltőfelületének helyzete zavart, ami a lebegő automata váltókar miatt némileg rejtett. A Symbioz utastere azonban összességében nagyon kellemes, a kényelmes ülések pedig még könnyebbé teszik a volán mögötti időtöltést.
Jelen sorok írásakor a Symbioz csak egyetlen motorváltozatban érhető el, nevezetesen a Clio és Captur jól ismert öntöltő hibridjében, amelynek teljes rendszerteljesítménye 145 lóerő, és amely az idők során sem lett egyszerűbb. Az alap egy 1,6 literes, 94 lóerős négyhengeres motor, amely egy négyfokozatú automata sebességváltóhoz csatlakozik. Mivel maga a belső égésű motor kuplung hiánya miatt nem tud beindulni, elsődlegesen generátorként működik, az indításról pedig mindig az elektromos motor gondoskodik. Az akkumulátor viszonylag kicsi, 1,2 kWh-s, de a kis kapacitás ellenére a Symbioz alacsonyabb sebességnél is képes az út jelentős részét tisztán elektromosan megtenni, ami a fogyasztásban is tükröződik. Rövid tesztünkön a fogyasztás különösebb erőfeszítés nélkül 5,1 liter volt száz kilométerenként, ami az autó méretét tekintve kiváló eredmény. Az eredményhez mindenképpen hozzájárult a B vezetési mód, amely az elektromos járművekhez hasonlóan (szinte) egy pedállal történő vezetést tesz lehetővé, és fő célja, hogy a fékezés során elvesztett energiát a lehető legtöbbet visszatáplálja az akkumulátorba. Maga a hajtáslánc többnyire példásan és észrevétlenül működik, csak alkalmanként kezd el hirtelen növelni a fordulatszámot az akkumulátor töltése érdekében, azt az illúziót keltve a vezetőben, hogy túl alacsony fokozatban vezet, pedig ez nem így van. A teljesítmény is bőven elegendő, így a Symbioz sosem érződik alulteljesítménynek.
A platformtestvérhez képest a vázban is elég szembetűnőek a különbségek, ugyanis a Capturhoz képest valamivel inkább a kényelemre van igazítva. Egyenetlen szlovén regionális útjainkon kiválóan tompította az ütéseket, ahogy azt a francia autóktól megtanultuk. Valójában azt vettük észre, hogy a Symbioz magasabb szintű kényelemről tanúskodik, mint a Captur. A kormányszerkezet városi vezetéshez vagy regionális utakon nyugodt vitorlázáshoz is kellemes, de el kell ismerni, hogy a Symbioz sport üzemmódban is a mértékletességet részesíti előnyben, mint a dinamikát.
A lényeg: a Symbioz egy kényelmes, gazdaságos, jól felszerelt és mindenekelőtt tágas autónak bizonyult, ami tulajdonképpen mindaz, amit egy családi autóban keresünk. Ezért a Symbioz meglehetősen racionális választásnak tűnik családi használatra. Hibrid hajtásláncával azokat is meggyőzi, akik elektromos vezetésre vágynak, de még nem állnak készen az elektromos járművekhez kapcsolódó összes kábellel és töltéssel. A belépő szintű, Techno felszereltségű Symbioz árát 30.990 XNUMX euróban határozzák meg, de egy olyan kiegészítőért, mint amilyen a teszten volt, további kétezer euróval többet kell fizetni.
A GÉPJÁRMŰ TESZTÉT A CÉG LEHETŐSÉGÉRE TETTÉK
