1996-ban a Peugeot a Tulip koncepcióautóval egy új megközelítést vezetett be a városi mobilitás terén, amely számos olyan megoldást vetített előre, amelyeket ma már magától értetődőnek veszünk. Az elektromos modellt kompakt méretekre, rövid távolságokra és megosztásra tervezték.
A városi forgalomra kifejlesztett és benzinkutaktól független Tulip megmutatta, hogyan működhet egy akkumulátoros elektromos jármű az A-szegmensben – abban az időben, amikor az elektromobilitás és az autómegosztás még nem volt elterjedt.
A projekt 1995-ben indult. A PSA Csoportnak az volt az ötlete, hogy közösen fejlesszenek ki egy városi autót, amely újraértelmezné a mobilitást a sűrűn lakott területeken. A cél egy kétszemélyes elektromos autó volt, amely ötvözi a könnyű kezelhetőséget, a praktikus mindennapi használatot és a szervizelhetőségre helyezett hangsúlyt.
A hangsúly nem a klasszikus járműtulajdonlási modellen volt, hanem a mai autómegosztáshoz hasonló használati elven. A felhasználók telefonon foglaltak autót, vagy rákerestek a kijelölt töltőállomások egyikére. A tetőre szerelt lámpa jelezte, hogy a Tulip szabad-e vagy éppen töltődik. Ez azonnal felismerhetővé tette az állapotot anélkül, hogy ki kellett volna nyitni a járművet. A műszaki adatokat rövid távolságokhoz igazították. A 9,6 kW-os villanymotor 70 km/h végsebességet tett lehetővé. A körülbelül 80 kilométeres hatótávolság a városi forgalomban jellemző távolságokat fedte le.
A belső tér két ülést és olyan funkciókat kínált, amelyek megkönnyítették a mindennapi vezetést. Ilyen volt az elektronikusan vezérelt szellőző- és fűtésrendszer, amely automatikusan szabályozta a belső hőmérsékletet. A Peugeot így egyértelmű célra összpontosított: a jármű ne menjen a lehető legmesszebbre vagy leggyorsabban, hanem tegye könnyebbé az életet a városban.
A koncepció fontos részét képezte a távirányító. A Tulip egy apró eszközzel volt nyitható és zárható, amely vizuálisan hasonlított a korabeli mobiltelefonokra. Ez a távirányító más funkciók aktiválására is használható volt. Ez egy korai példa volt a járműhöz és az alkalmazásokhoz való digitális hozzáférésre, amely később az okostelefon-alkalmazásokon keresztül vált elterjedtté.
A Tours-ban kezdődött tesztfázisban a Tulip a Peugeot vagy a Citroën logót viselte, a tervezett felhasználástól függően. Ez kiemelte a PSA csoporton belüli közös fejlesztést. Bár sorozatgyártásra nem került sor, a koncepcióautót korai válasznak tekintik azokra a kérdésekre, amelyek később meghatározták a városi elektromobilitás fejlődését: hogyan lehet olyan városi járművet tervezni, amely alkalmas a mindennapi használatra, erőforrás-takarékos és rugalmasan használható? A Tulip azt mutatja, hogy a ma már szabványnak számító ötletek közül sok már az 90-es évek közepén megfogalmazódott.
